„A világon nekem van a legjobb orvosom!” Jó érzés hallani, ugye? Adunk 6 azonnal alkalmazható testbeszéd-tippet, hogy még gyakrabban kaphass ilyen dicséreteket.
A testbeszéd fontosabb, mint hinnéd
Ha valaki rákeres a nonverbális kommunikációra az interneten, nagy valószínűséggel találkozik a következő felosztással: a kommunikáció 55 százalékát a testbeszéd, 38 százalékát a hangszín, 7 százalékát pedig a szavak adják. Ez a felosztás nem minden helyzetre alkalmazható, de ettől még a lényeg nem változik. A kommunikáció jelentős része valóban nonverbális, ráadásul rengeteg minden múlik rajta: a nem megfelelő testbeszéd hatására akár a páciens bizalma is megrendülhet orvosában.
Ha fontos számodra a jó orvos-páciens viszony, akkor olvass tovább, mert adunk néhány hasznos tanácsot.
6 azonnal alkalmazható testbeszéd-tipp
1) Meghallgatod a pácienst, de oda is figyelsz rá?
Kezdjük a legelején – mit szeretne leginkább a páciens? Azt, hogy az orvosa meghallgassa és odafigyeljen rá. Ehhez aktív hallgatásra – másképpen értő figyelemre – lesz szükséged, vagyis teljesen és tudatosan a páciensedre kell koncentrálnod, és nem csak passzívan, fél füllel figyelni rá.
Legközelebb tehát ne a monitorod mögül felnézve, illetve ne jegyzetelés közben beszélj a betegedhez. Semmi mást ne csinálj, csak rá figyelj. Lehet, hogy így öt percen keresztül kell majd aktívan hallgatnod őt, de hidd el, ezzel azt sugallod felé, hogy kizárólag rá fókuszálsz.
A hatást tovább fokozhatod, ha tükrözöd a páciensed testbeszédét, vagyis a saját gesztikulációidat a pácienséhez igazítod (pl. utánzod a kéztartását), ezzel ugyanis még nagyobb bizalmat építhetsz ki benne. (Persze ne feltűnően csináld, mert az igen furcsán hathat!)
2) Egy lépést előre vagy hátra, vagy mégsem?
Ne csak a páciensedre, hanem a kettőtök közti távolságra is érdemes odafigyelned – pontosan ez a lényege a térközszabályozásnak, vagyis a proxemikának (személyek közötti távolság).
A térközszabályozásban három térre kell odafigyelned, miközben a betegeddel kommunikálsz:
- Intim tér (0-60 cm): például vizsgálat során.
- Személyes tér (60 cm – 1,2 m): például beszélgetés során.
- Társadalmi/szociális tér (1,2 m – 3,6 m): például amikor a tanár oktat a tanteremben.
Problémák akkor jelentkezhetnek, ha az orvos túl távolról, a társadalmi térből próbál kommunikálni a pácienssel, nem pedig a személyes térből. A megfelelő térközt ugyanakkor a beteg testbeszédéből is lehet érzékelni: ha a páciens beszélgetés közben hátrébb lép, az azt jelenti, hogy az orvos túl közel van hozzá, míg ha közelebb lép, az ennek az ellenkezőjét jelenti. A lényeg, hogy orvosként azt a térközt próbáld megtartani, amit a páciensed határozott meg.
3) Nézz a szemébe, de mennyi ideig?
A szemkontaktus a testbeszéd egyik legerősebb eleme. Ennek ellenére sok orvos nem fordít kellő figyelmet rá – beszéd közben nem néznek a betegükre, hanem valamit írnak éppen vagy a kórlapot vizsgálják.
A szemkontaktus hiánya azonban a kapcsolat hiányát jelenti. Miközben kommunikáltok, nézz a páciensedre, és miután befejezte a mondandóját, mondd meg neki, hogy most leírsz pár dolgot azzal kapcsolatban, amit hallottál tőle. Persze ne ess túlzásokba, és ne bámuld a pácienst! A szemkontaktusnak természetesnek kell hatnia. (Ugyanakkor bizonyos esetekben kerülni kell a szemkontaktust, például ha a beteg nem szereti, ha nézik.)
4) Tudtad, hogy olykor elég egy mély levegőt venni?
Ez a tanács elsőre nagyon egyszerűnek tűnhet, de nem véletlenül került fel a listára. Miért? Mert a betegek utálják, ha úgy érzik, hogy az orvosuknak sietnie kell és alig van ideje rájuk (és ez meglátszik a testbeszédeden!).
Ezért mielőtt találkoznál a betegeddel, vegyél egy mély levegőt, majd tartsd benn egy kis ideig. Ezzel a módszerrel megelőzheted, hogy nyugtalannak és kapkodónak tűnj, aki már alig várja, hogy a következő betegére kerüljön a sor.
5) Mit sugallsz a testtartásoddal?
Ha a beteged fölé állsz, azzal dominanciát, elutasítást vagy arroganciát közvetítesz felé. Márpedig ezt a legkevésbé sem szeretnéd, mert ezzel a kezelés/vizsgálat során a magát már amúgy is sebezhetőnek érző pácienssel azt érzékelteted, hogy nem egy szinten vagytok.
Erre megoldás lehet, ha fizikailag azonos szintre helyezed magad a pácienseddel, például mindketten leültök egy székre egymással szemben.
A görnyedt testtartást szintén érdemes kerülni. Persze ha aznap már 12 órát kellett lehúznod, meglátszik majd a testtartásodon is. Sajnos azonban a páciens ezt nem a fáradtság jeleként fogja értelmezni, hanem az iránta tanúsított érdektelenségnek tudja be. Hogy ezt elkerüld, próbálj meg egyenesen ülni, emeld meg a fejedet, húzd hátra a válladat, és enyhén hajolj előre a páciensed felé – ezzel a testtartással érdeklődést közvetíthetsz felé.
6) Mit árul el a hangszíned?
Mint ahogy említettük, a kommunikáció jelentős része nem szavak útján történik. Ami azt illeti, a hangszíneden is sok múlik. („Nem az zavar, amit mondtál, hanem ahogy mondtad!” Ismerős…?)
Ha tehát a pácienseddel beszélsz, bizonyosodj meg róla, hogy a hangszíned illeszkedik a mondanivalódhoz. A rossz hír (?) ugyanis az, hogy az emberek kiszúrják, ha valami következetlenséget tapasztalnak a hangszíned és a közölt információ között.
Nyugodtan beszélj továbbra is kedvesen és megnyugtatóan, de ne vidd túlzásba, különben nem tűnsz majd őszintének.
Neked mi a véleményed?
Megmutattunk hat olyan nonverbális kommunikációs aspektust, amelyek segítségével javíthatod és megőrizheted a pácienseddel való jó viszonyodat. A fenti módszerek elsajátításához természetesen idő és gyakorlás kell, ám a cserébe kapott eredmények biztosan kárpótolni fognak.
Te mennyire tudatosan kommunikálsz a pácienseiddel a testbeszédeden keresztül?
Oszt meg velünk kommentben!